Egy újabb veszélyes,nagyon veszélyes dologról írok ebben a bejegyzésben ami az agy intenzívebb próbálkozásai közé tartozik az újraindítás későbbi szakaszaiban. Ilyenkor az intenzív kattogásokat váltja ez a fajta leginkább sugallatoknak nevezhető gondolatok.

• Ugyan,miért csapod be magad? Te is tudod,hogy vissza fogsz esni,csak idő kérdése! Ha elérted az X-ik napodat visszaesel! Akkor miért vársz? Miért sanyargatod magad?
• Ki tudná meg? A te titkod maradna. Eltitkolhatod a többiek elől a redditen senki sem tudná meg,gyerünk!
• Látod milyen messze mentél? Ha eddig kibírtad akkor simán kibírnád bármeddig! Engedj meg magadnak egy kis lazítást jutalomképp,néha úgyis csinálni kell, nem igaz?
• Egész életedben sanyargatni akarod magad? Mennyi új,első osztályú anyag lehet fent a kedvenc oldaladon,és te ezeket mind kihagyod! Mi lesz ha megszűnik az oldal? Akkor majd bánkódhatsz az X-edik napod után,hogy eddig vártál!

A sort még lehetne fokozni,de a mondanivalójánál a rosszabb az,hogy nagyon meggyőző tud lenni. Nem kiabál,nem mutat képeket,jeleneteket,csak nyugodt hangon beszél hozzád és győzköd folyamatosan. Tudjátok ti is miről van szó igaz?

Ilyenkor nagyon-nagyon vigyázni kell,ez az igazi harc önmagatokkal. Ilyenkor kell kapaszkodni a kötelekbe,mint a hajóskapitány a viharban. Ilyenkor kell tudni,hogy mi a célod miért kezdted el,mit fogadtál meg önmagadnak és ezekbe kapaszkodni. Ez ilyenkor az egyetlen mentőöved mert az agyad mindent meg fog próbálni,hogy meggyőzzön. De el fog csendesedni - egy darabig - aztán jön az újabb csata.

De ne feledd,a győzelem érzése amit a célnál érzel minden másnál jobb. Amikor visszanézel és látod az utat magad mögött tele a fent leírt győztes csatákkal,olyan érzéssel tölt el ami mindent megér.